Van egy megfoghatatlan bája annak, amikor a szebbik nem kormányt ragad, és különösen igaz ez a versenysportra. Egyre inkább tendencia, hogy a hölgyek az élet minden területéből kiveszik a részüket, remek iskolapélda erre Keszthelyi Vivien, aki nem csupán határozottan tartja a kezében az irányítást, de öles léptekkel halad az álmai felé vezető úton. Ha pedig bírja a jelenlegi tempót, hamarosan sporttörténelmet írhat.
Tavaly az Audi TT Kupában versenyeztél, most pedig szintén egy DTM-betétfutam sorozatban, a Seyffarth R8 LMS-ben taposod a gázt. Mekkora a kettő közötti differencia?
Nagy a különbség, mivel tavaly egy 340 lóerős elsőkerék meghajtású autóval versenyeztem, míg idén egy hátsókerekes V10-es 500 LE-s Audival állok rajthoz. Csak kevés alkalommal tudtam tesztelni, így nem volt egyszerű átszokni a hátsókerék meghajtásra, de próbálom a maximumot kihozni. Nem egyszerű dolog ez, mert például esős körülmények között még nem volt tapasztalatom ilyen géppel, a bajnokság hazai fordulóján azonban pont leszakadt az ég, és éles körülmények között, releváns rutin nélkül kellett helytállnom.
Nyílt titok, hogy a DTM-et, azaz a Német Túraautó Bajnokságot tűzted ki pályafutásod végcéljaként. (A DTM a három német csúcsmárka, a BMW, az Audi és a Mercedes versengése.) Érzésed szerint jó a felvett irány, elégedett vagy a fejlődési íveddel?
Úgy gondolom, hogy felfelé halad az a bizonyos ív. A kevesebb tapasztalat ellenére jobban fekszik nekem a hátsókerék meghajtás, és a DTM-hez is közelebb állnak ezek az autók. Természetesen a jelenlegi GT4 kategória nem egyenrangú a DTM-mel, az odáig vezető ösvényen még a GT3-mal is farkasszemet kell néznem. Nyilvánvaló, hogy hosszú utat kell bejárnom, míg célba érhetek, de a lépcsőzetesség elvét betartva folyamatosan haladok előre, és minden tőlem telhetőt megteszek. Idén kiszáll a Mercedes a bajnokságból, és ha nem szűnik meg a sorozat, akkor jó eséllyel odaérhetek.
A DTM-gépek tulajdonképpen kasztnis formaautók. Sosem vonzott a nyitottkerekes vagy egyéb más szakág?
Tetszenek azok az autók, kívülről is nagyon izgalmasnak tűnik a dolog, mindig bizsergek, ha a közelükben vagyok. Egy teszt erejéig szívesen belekóstolnék! Több megkeresés is érkezett, páran szerették volna, ha erre a szakágra váltok, de én zárt karosszériában kezdtem a pályafutásom, ez van a szívemben, ez az igazi utam, így ebben szeretnék kiteljesedni.
TCR, WTCR vonalon nagyon erős a hazai autósport. Ezek a szériák nálad nem jelentenek opciót?
Népszerűek és erősek ezek a szériák, sokat lehet tanulni az ottani versenyzésből. Ám a jövő a hátsókerekes sorozatoké, ezek a gépek az igazi versenyautók. Gyártói szinten is jóval nagyobb a respektje a dolognak, hiszen utóbbinál jellemzően nem a csapatokon keresztül, hanem egyenesen a gyárból érkezik a támogatás, amitől sokkal színvonalasabb lesz a bajnokság. Pilóta szemszögből is érdekesebb a kihívás, jóval nehezebb és összetetteb vezetni ezeket a gépeket. Az utolsó ezredeket kisajtolni pedig egyenesen művészet!
Világszerte folyamatos téma a nők szerepvállalása az autósportban. Hogy éled meg ezt itthon és szerte Európában?
Nőként versenyezni nagyon pozitív, azt gondolom, hatalmas jövője van, és egyre többen leszünk. A nők jóval szenzitívebbek, szerintem jobb megfigyelő és alkalmazkodó jellemek, mint a férfiak. Nagy általánosságban azt tapasztalom, hogy a csajok tudatosabbak, alulról építkeznek, igyekeznek biztos alapokat létrehozni a karrierükben. Persze létezik ennek az ellentétje is a lányok között, hiszen van olyan, akiből nagyon hamar előbújik az érzékeny oldal. Ha megelőzik vagy legyőzik őket, azt pedig egész egyszerűen sokként élik meg, és azonnal eldobnának mindent. Engem nem ilyen fából faragtak!
Gondolom, minden versenyhétvégén rengeteg újságírói kérdést kapsz. Melyik volt a legviccesebb, vagy melyik borított ki legjobban?
Ami gyakran előfordul, és nem is szoktam érteni, az az, hogy hány éves vagyok. Mert amikor közlöm, hogy mennyi, rögtön jön a válasz: „á, tudtam én, csak rá akartam kérdezni!” De nem probléma ez, szívesen elmondok mindent többször is, próbálom nyugodtan és türelmesen kezelni a helyzetet.
David Schumacherrel egy párt alkottok. Szoktatok egymásnak vezetéstechnikai tanácsokat adni? Ez az ismertség szakmailag megnyithat előtted ma még zárt ajtókat?
Ő formaautóval versenyez, én pedig zárt karosszériában, de a különbségek ellenére is próbál hozzátenni a teljesítményemhez. Támogatjuk egymást mindenben, ez legfőképp úgy nyilvánul meg, hogy amikor ugyanazon a helyszínen versenyzünk, akkor a futamok előtt a párkapcsolati attitűdöt instruktorira váltjuk. Mindig kijön hozzám a rajtrácsra, őszintén segít, amiben csak tud, ez pedig az autóversenyzők között ritka dolog, mert inkább a rivalizálás dominál. Nem találnék még egy olyan srácot, aki ennyire segítőkész és ilyen lelkesen kiáll mellettem. Ha kell, vezetési tanácsokat ad, ha kell, hozza a kulacsom, odafigyel minden apróságra. Ezenkívül családilag is óriási tapasztalattal bír, így sokat tudok tanulni tőle.
Fotó: Team VRS
A cikk megjelent a Motor&Verda Magazin legfrissebb, nyomtatott számában is! Keressétek az ország több száz terjesztési pontján, vagy rendelésed mellé ajándékba küldi a www.mxmania.hu!
Facebook
RSS